 |
| Forrás: https://www.flickr.com/photos/lwpkommunikacio/8447407965 |
“Ha 70 éves leszek, az emberek akkor is úgy fognak rám emlékezni, mint az a fickó, aki a saját vizeletét issza, de ez cseppet sem zavar” - mondta Bear Grylls a Discovery Channel-en hétfőn indult legújabb túlélő műsorának londoni bemutatóján. A Bear Grylls: Töréspont című sorozatban átlagembereket segít leküzdeni fóbiáikat, legyen az tériszony, patkányok, vagy akár a szalámis szendvicsek.
Egy mutatós nyugat - londoni klubhotelben, a High Road House-ban tartotta Bear Grylls a Discovery Channel-en debütáló új kalandsorozatának sajtóbemutatóját. A Bear Grylls: Töréspont című új sorozatban átlagemberek próbálják Bear segítségével a vadonban leküzdeni félelmeiket: van, aki a víztől fél, akad, aki tériszonyos, mások a pókoktól vagy épp a patkányoktól tartanak. De voltak furcsább félelmek is: egy nő rettegett a fáktól, egy férfi pedig évek óta csak sajtos szendvicset volt hajlandó megenni. A levetített első epizódban 2 férfi igyekezett leküzdeni víziszonyát, amely traumatikus körülmények között alakult ki náluk. Egyikük a felnőtt fia vízbefulladása óta félt a nyílt vizektől, legyen az tenger vagy úszómedence, a másik pedig egy thaiföldi nyaralás során szerezte fóbiáját: ő is egyike volt azoknak, akiket 2004-ben elsodort a cunami.
Bear nem sokat vacakol, rögtön beküldi őket egy sebesen áramló trópusi folyóba, miután pedig ezt a küldetést sikeresen végre hajtották, további megpróbáltatásoknak teszi ki őket: vízesés, földalatti folyó és más izgalmak is várnak a résztvevőkre a lenyűgöző mexikói dzsungelben. Akadnak igazán megható pillanatok is, a gyászoló apa egy kék pillangóban elhunyt fia közelségét érzi. Szóval a szokásos “hogyan szívnak a celebek a dzsungelben” műfajnál sokkal emberibb lesz a műsor, mivel együtt lehet izgulni a résztvevőkkel, hogy sikerüljön nekik szembenézni a múlttal és elfogadni azt. Még Bear is meghatódik egy ponton és annak ellenére nem lesz hiányérzete a nézőknek, hogy nincs helikopterből kiugrás vagy hegymászás, és senkit sem kényszerítenek saját vizeletének megízlelésére sem (mint az az ITV Bear Grylls: Mission Survive című műsorában korábban megesett).
Az 1. epizódban 2 férfi néz szembe fóbiáival, az ezt követő részekben nők és férfiak vegyesen szerepelnek majd. Épp ezért arra is a kíváncsi lehet a néző, hogy vajon mennyire más módon próbálták leküzdeni a félelmeiket a nők és a férfiak.
“Valósággal karikatúraszerű volt” — mondta Bear — “nyilvánvalóan látszott, mennyire másféleképpen kezelik félelmeiket a nők és a férfiak. A férfiak igyekeznek macsó választ adni, erősnek látszani, amíg a nők egyenesebbnek tűntek. Mind 2 esetben a dolgok gyökeréig kellett lehatolniuk, mivel könnyű erősnek lenni egy fotelben ülve, jóval nehezebb annak mutatkozni egy sziklafalon lógva. De nem ez számít: a lényeg az, hogy szembe mernek nézni a félelmeikkel.”
Erre a riportereknek is lehetősége nyílt a helyszínen: nem csupán Bear Grylls volt jelen a stábból, de a producerek és a pszichológus mellett az egyik résztvevő, Claire is, aki megküzdött tériszonyával, illetve a műsor állat-specialistája, aki egy hatalmas szőrös tarantula pókot hozott magával. Miután a riporter félelmei elsősorban a nyilvános szereplésre és a bezártságra korlátozódnak, érdeklődve próbálta ki, milyen az, ha az ember tenyerén mászkál egy ekkora pók. Meglepő módon könnyűnek találta az állatot, valamint szinte selymesen puha volt a szőre.
Bear-t arról is faggatták, hogy milyen furcsa ételeket ajánl a túléléshez. “Ne egyél tevebél-folyadékot, medveürüléket vagy patkányagyvelőt” — vágta rá kimondottan lelkesen —“A sült skorpiót ajánlom, feltéve, hogy egészen szenesre süti őket az ember. Azt állítják, olyan az íze, mint a csirkének — hát kíváncsi vagyok, honnan van az a szárnyas, amihez hasonlítják! De valójában nincs olyan túlélő-kaja, aminek az íze jónak mondható. ”
A főcserkész és túlélő mentor az elmúlt években számos projekttel is próbálkozott megváltoztatni az emberek róla alkotott képét, miszerint ő “teve tetemben alszik, kecskeherét ebédel, és saját vizeletét issza”, de úgy látszik, ezt lassacskán kezdi feladni. “Igazán boldog vagyok, ha olyasvalamivel foglalkozhatok, amivel erőt adhatok másoknak, ilyen dolog a cserkészet is. Nagyon szeretem ezt csinálni, pl. most ebben a műsorban segíteni az embereket a fóbiáik legyőzésében. De úgy vélem, ha 70 éves leszek, az emberek akkor is úgy fognak rám emlékezni, mint az a fickó, aki a saját vizeletét issza, de ez már egy cseppet sem zavar — nem vagyok egoista ebből a szempontból.”
Az is kiderült a bemutatón, hogy hátborzongató kalandjai ellenére Bear nem egy bulizós fajta. “A feleségem folyton lelkendezik, hogy menjünk, bulizzunk hajnali 4-ig egy klubban. Ez nekem olyan, mint Superman-nek a kriptonit. Én szeretek korán kelni és tolni a dolgokat, majd estére kidőlök.” És mint kiderült, Bearnek is vannak félelmei: pl. viszolyog a sajtóeseményektől, ámbár ez nem tűnt fel a High Road House-ban.
“A repülőgépből kiugrástól is tartok, mióta a hadseregben balesetet szenvedtem és eltört a gerincemet. De attól még megcsinálom, csak nem egyszerű” — jelentette ki. — “De azoknak, akiknek krónikus félelmei, fóbiái vannak, azok életén eluralkodik ez az érzés, és gyakorta teljesen tönkreteszi őket. Látszik, hogy az apró mozdulataikban, az egész lényükben felfedezhető. És imádtam ebben a műsorban, hogy láthattam, ahogy ezek az emberek megszabadulnak a kötelékeiktől és újra mosolyognak és büszkék önmagukra.” Ezt viszont nem Bear-nek köszönhetik: “Nincs mágikus tabletta, ezt mindenki csak önmagának tudja megoldani” — mondta. — “Én csak pásztor, túravezető lehetek, aki azt mondja, csináljuk együtt! Nem lesz könnyű, számíts fájdalomra, könnyekre és hisztire, de ha folyamatosan szembenézel a félelmeiddel ahelyett, hogy megpróbálnád megkerülni őket, akkor jó esélyünk van végigcsinálni.” Hogy ez kinek milyen mértékben sikerült, az kiderül a sorozatból a Discovery Channel-en.
Nincsenek megjegyzések: